Lorántffy Zsuzsanna

 

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, mecénás, iskolaalapító (Ónod, 1600. - Sárospatak, 1660. április 18.)

Lorántffy Zsuzsanna, Lorántffy Mihály lánya 1608-ban költözött Sárospatakra: ekkor lett a családé a pataki uradalom. A kislány korán árvaságra jutott, 9 éves volt, amikor meghalt édesanyja, 14 évesen
pedig elvesztette édesapját is. 16 évesen, 1616. április 18-án lett a 23 éves borsodi főispán, ónodi kapitány, Rákóczi György felesége, akivel 32 évig boldog házasságban éltek.

Az ifjú házasok rövid szerencsi tartózkodás után költöztek Patakra. Ettől kezdve a nagyasszony haláláig tartó időszak volt Sárospatak, a pataki kollégium fénykora.                                  

Házasságukból öt gyermek született, de csak kettő, György és Zsigmond érte meg a felnőtt kort, bár 30 éves korában már Zsigmond is meghalt.
1630-ban Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották s a következő évben a család Erdélybe költözött, de vagyonuk központja továbbra is Sárospatak maradt, s a fejedelemasszony ezután is sokat időzött Patakon. Miután pedig 1648-ban a férje meghalt, a temetés után Zsigmond fiával visszaköltözött Patakra, és élete hátralévő részét a város fejlesztésére, a pataki kollégium felvirágoztatására szentelte.

Életének nagy tanítása: Naponként és egész életen át Istennek szolgálni! Meggyőződése, hogy vagyonát a köz javára kapta, s ezért a jótékonyságot szent tartozásának tekintette. Kitartó, állhatatos volt Isten ügyének szolgálatában s mások segítésében. Anyagilag támogatta a gyülekezeteket, több lelkész és kántor bérét is fizette. Egyházépítő munkája kiterjedt az egyházi élet reformjának támogatására is.

Az egyház mellett nagyon közel állt szívéhez az apai örökségként kapott pataki iskola, melyet a Bethlen Gábor által kifejlesztett gyulafehérvári iskolához hasonlóan akarták kiépíteni. Már 1618-ban új rendszabályokat vezettek be, majd kijavították és újabb épületekkel bővítették az iskolát. 1621-ben új iskolai törvényeket léptettek életbe. Biztosították 3-4 rektor és az osztálytanítók bérét. 1629-ben új tanulmányi rendszert vezettek be. Tantermeket és kamarákat építtetett. Az iskola munkájának korszerűsítésére meghívta az akkor már Európa-szerte ismert nagy pedagógust, Comeniust - magas, három tanárnak megfelelő fizetéssel s 12 cseh-morva fiatal taníttatási költségének vállalásával. 

Lorántffy Zsuzsannának köszönhető a pataki nyomda létesítése is, melyben annak idején elsősorban tankönyvek és a nagyobb diákok tanulmányai jelentek meg a fejedelemasszony költségén. További haszna is volt a nyomdának: tudományos munkásságra ösztönözte a tanárokat